play
egy kis gumizás, egy finom neszkávé, tejjel, és lassan egyenesbe jövök. fura ez az állandó fáradt állapot, amiben vagyok, még egykét nap és apró gumidarabkákra fogok esni. délután a naplót cicamicáztam, készül rendületlenül az új dizájn, új fícsörök, és mindenekelött új prodzsektek. Például, a népszerü komment rovat feltuningolása, de nem a szokásos fos fórum irányba hanem (természetesen) valami másba. Aztán, ideje lenne felszabadult energiáimat meröben nemformabontó, ugyanakkor teljesen hétköznapi dolgok szolgálatába állítani, például gondoltam egy olyanra, már a múltkor is irtam, hogy valami tesvérbloggereket keresni kis hazánkban, vagy egy olyan sztorit, mint a
Terra Incognita, azaz megkérni teljesen hétköznapi embereket, hogy kezdjenek el blogolni, mesélni, milyen érzés fáradtan hazamenni a téglagyárból, útközben inni egy felest, nézni a gyalogátkelön a cicákat, majd hazamenni az asszonykához aki sipitozik mert elittad a pénzed büdös disznó. Igen, egy szocreál blogger meg tudná mutatni kis unreal világunknak, mi is az a mindennapi kenyér az imában. Szóval, várható egy optikai és tartalmi blogtuning. meg, maeste mégegy bejegyzés.
most nyomok itt egy pause gombot. elég sok dolgom van, meg jó is hogy van. rendezem a soraimat, kicsit átcsoportosítjuk a figyelmet az élet naposabb oldalára. fresh content everyday jelszóval pedig, mellözve a gumiipari és lélekipari témákat, egykét nap múlva de lehet hogy már holnapra be tudok valami szépet pötyögni arról, ami most nem is tünik annak.
Annyira összekuszálódtak, majd estére kisimultak végül beráncosodtak a dolgok, hogy csak na. Kaptam két olvasói (modernül) feedbacket. Aztán, egy pár elvarratlan szálról beszélgettem egy hölggyel. Pár óra beszélgetés és tisztázás meg bocsténylegezés után a párbajban fejét vesztett lovag a sisakját kezébe fogta, kezet csókolt, majd lelépett. egy nagyon kedves sztorija ért véget itt az egyszemélyes szappanoperámnak.
ma kedves vendégem volt, Tibi, az autójával. amiröl nem irok céges részleteket. kellemesen elüldögéltünk a teraszon. én pedig egyre fáradtabb vagyok, nyügös és antiszociális. Részletek reggel. Kicsit most lelkifeldolgozok, szunyáig. reggel jelentkezem. Amúgy meg, jön a kis pingvin.
többször is nekifogtam,
de sok újságot nem tudok mondani. azaz, mégis: helópusziKinga!
régi kedves beszélgetötársnöm, ma váratlanul rámkopogott messengeren, és most épp neki ömlesztem bele pár hónapomat tíz kilobájtba. majd, átkopizom ide is, bár ha jól sejtem, Kooolozsváron Joe kódnevü kolléga a naplóm alapján már egy egész Tekla-szekta alakulatot hozott össze.
Aztán, hogy ha a cégröl nem irhatok, a hétvégével kapcsolatban meg nem szeretnék, ezért olyanokról fogok írni, hogy ma nemtom mi jött rám, egész hangosan hallgattam zenét. amit nem szoktam, laptopon pláne. meg aztán, új fogalmak alkotásán gondolkodtam, mint a szerelmi háremszög, vagy nem is tudom, régebben szórtam az ilyen pofás hightech szinesztéziákat. és rászoktam a reggel 7 és 8 közötti blogolásra. Új honlaptermés volt a hétvégén, elöször itt egy nagyon
realitiközeli szürreál szülés, lapozz június 17re. aztán a
brazil szappanopera-generátor , amit használni is fogunk, egy késöbbi villámprozsektben. na, csukódnak le, szóval reggel hétig. akkor aztán eresztünk egy olyan jó erös megmondós lófaszozós önkritikás izét.
addig jóéjt.
ha már úgyis hétfö. új hét, új fogadalmak. ezen héten nem fogok a cégröl irni, olvasói kérésnek eleget téve. gumikról sem, olvasói könyörgésnek eleget téve. Fogok viszont egy csomó másról. inkább magamról. jelenleg, ez a napló az egyetlen escape-gombom a hétköznapokból. Elsö adag, ami még friss, ma jöttem rá, olvasás közben: irigylem
Istencsászárt. egyrészt, halál jó stílusa van, másrészt az életét. apró kis örömök, mi kell más.
hétvége
Felébredtem, (szombat délután) majd estig elszédelegtem az udvaron. Fél tíz környékén érkezett meg a vidám apámanyámcsapat, éspersze ültünk még egypicit a teraszon, felköszöntöttek, aztán haza. csak úgy kábé számolom, összesen húsz üveg bort hoztak, a borkóstolás maradékaként az utókornak.
Vasárnap reggel hétkor keltem, indultunk Krisztivel Kolozsvárra. Nyolcra lementünk a faterrel, megjött Kriszti, aki, mint lennebb olvasható meg aki ismeri az tudja, hogy a földkerekség leglazább és szimpatikusabb Krisztije. Richtung Kolozsvár, a Sprinterrel. Kriszti élvezte az övénél háromszor nagyobb autót és nyomta is rendesen, tízre Kolozsvárra értünk, majd egy kis céges ügyintézés után Plopilor 76 felé vettük az irányt. Itt Orsolya várt meg egy csomó gondosan elöre elkészített csomag, amiket Andráskával, kedves ex-lakótárssal nagy szorgosan lehordtunk, miközben a csajok még egy utolsót pletykáltak. Azt hiszem, Ceausescu költözése az Északi-sarkra nem járt volna ennyi anyagmozgatással. Aztán haza, útközben ebvédeltünk egy útszéli kis motelben. Jó hangulatban, azaz teljes egyetértésben pletykáltunk egész úton.
Innen következik a nap további szívás része. ugyanis, Orsi nemtom hány hónapja nyaggat, hogy ugyan már, mondjam el, van-e új nöm, ki tetszik, satöbbi. erre most elmondtam, hogy pár hónapja egyedül a Pirellis hölgy tetszett meg, de csak pár perces/órás/napos "szép lenne ha" kategóriás fíling volt, és persze Teklát is, aki nem perces/órás/napos, de ugyanaz a kategória maradt. Erre közölte, hogy ö nem így áll a dolgokhoz, ö nem olyan hogy csak egyszerüen túltegye megát a kapcsolaton, meg persze éreztetve férfi egyenlö geci gyarló olyan-nöt-mint-én-nem-megérdemlö, porbafingó mivoltomat is.
Aztán este, négyesben TomiTekla mentünk ki, és amíg vártunk rájuk ugyanezt elmondta, és meg is értem. egy bizonyos hisztiamplitúdón túl perszae, már gondolatban pásztor szerettem volna lenni, egy nyugis domboldalon, stb. Megjöttek, és pár órás szülinapi csevely indult, úgy a semmiröl. ami nagyon is jó. nem mindig szeretek az élet nagy igazságairól beszélni. Orsi, szemmel láthatóan jól érezte magát, és együtt vihogtak Teklával, természetesen a hajráfeministák-geciférfiak-pusztuljatok tengely mentén.
Késöbb, a taxiban fakadt ki, és tudom hogy utál. Nekem pedig ideje lenni hátrafektetni, lehúzni a régi pelenkáját és tisztába tenni az érzéseimet. Beiratkozom a Transindex párkeresö rovatába. és nemcsak azért, hogy legyen valaki mellettem.
megvolt a látogatás, rövid volt és nem is velös. szörpöztünk és málnáztunk, épp volt a hütöben. Éspersze, Murphy törvénye szerint, épp mindenkinek most kellett gumi. Fáradt is voltam, persze. meg ö is. Úgyhogy, mint tegnap este is, elmaradt az amiröl tudtam is hogy el fog, de azt gyanítom nem az idöhiány miatt. Szeretek vele beszélgetni, ma valahogy úgy éreztem, hogy nincs mit mondjak. vagy van, csak nehéz. vagy nem is nehéz, csak nem jön. most lefekszem egy picit az irodában
reggeli krónika
ha most azt mondom, hogy zúgó fej és satöbbi, nem hiszed meg uncsi is, de hát kérem, fél, nyolc lesz öt perc múlva. Kötelességünknek érezzük viszont, hogy beszámoljunk a tegnap történtekröl, elvtársak. tényleg, elég menö ez az elvtársas duma, nem?
Este, mivel tudtam hogy nincs az a megasztár esemény, amiért képes lennék kiugrani a városba. Felhivtam Tomázst, mire bejelentette hogy itt van Tekla. Háááááát, ez érdekes.
Egyrészt, felhívhatott volna, vagy pl Tekla is küldhetett volna egy smst de ne kívánjunk sokat. Ilosvai is megmondta, "az krónikás kapja az legkésöbb az informácziót". A többi pedig már történelem. Ittunk egy keveset, táncoltunk egy keveset, nagyon keveset, beszélgettünk aztán a reggeli hatkori ügyesbajos kutyakiengedös elfoglaltságomra hivatkozva leléptem, pedig lett volna sétálni vele egyet, ha nem esett volna az esö, meg ha nem lennék mostanában gátlásos. de tényleg.
Kiemelendö, Tekla tegnap este már nem az a csapzott hajú, málnafagyi asszoc leánykát alakította. vagy csak nekem tünt úgy, hogy femme fatale-osabb, határozottabban csábosabb volt. És csacsogott mindenféléröl, összképben olyan volt mint egy határozott óvodás kislány akinek ráadásul új ruhája is van, és
Evanescence dalokat énekel fennhangon az évvégi szerepen. Ja, és ígérete szerint ma meglátogat a cégnél.
Ugyanakkor, teljesen más dolog, van egy sztori amit nem tudok kibogozni, egy barátomról (és olvasómról) van szó, akin mostanábaban nem tudok kiigazodni, mit mond és mit csinál, szerintem ö se magán, drukkolok neki hogy megtalálja azt amit keres.
Naplink, érdemes beleolvasni, egyböl okosabbnak érzi magát az ember (ezeknél a balfaszoknál):
Kard, kereszt, korona, vasvilla . Még minyont is kell keresnem, ezt én ígértem Teklának.
búcsú
Szomorú vagyok, elvtársak. (ha emlékszik még valaki
Hofi Géza poénjára) És mérges is. Apám elvesztette a telefonját, azt a drága kis Nokiát, ami több mint egy éven keresztül a féltett kincsem volt. még abból az idökböl, amikor a
Nokia 6310i még igazán ritka dolog volt, na mindegy. Szóval a tegnapi nap az átlagosnál is forgalmasabb volt, ma reggel apámék elutaztak, infokommunikációs szempontból érdekes felállásban. Ugyanis, mivel még a kártya sincs meg, persze elsö percben letiltottuk mert a becsületes megtalálók Braziliát is nyomhatják vele. Erre apám kölcsönkérte a húgom rózsaszín-lila-narancs SonyEricssonját, a pillangós animált menüvel és aprófasz gombokkal. ja és vettünk hozzá egy oranzs ötdolláros kártyát is, hahahahaaaa.
Tekla kedves már elöre is boldog szülinapot kívánt, amit ezúton is köszi, vasárnap lesz. húúú, belegondolni is rossz. Na, lassan reggel nyolc lesz. megyek az Orange-hez, telefont venni, meg kártyát cserélni. Ja és message for Tiborc: bzmeg, mostmár lehet kommentelni, akkor mér nem kommentelsz?
szaharaforró nap van. Ráadásul a betonon, félóránként locsolom a fejem, és nem iszom kávét, mert akkor tuti hogy a szívem kiugrana a szemközti pékségig.
Anna hívott fel, hogy rég nem beszéltünk, kedves. ö otthon betegeskedik, gondolom pár kedves szót várt. párszor megbántam már, hogy elhagytam, söt, ha jobban belegondolok, mint mindenbe, akkor már rég kettecskén laknánk egy kis garzonban, ö finomat fözne, és valószínü hogy egy Michelin ruciba öltöztetett kölök mászkálna a szönyegen. Ugyanakkor nem lenne szabad éjszaka kimenni sörért, vagy kiruccanni ideoda, vagy bármi más, úgyhogy nem is gondolkodunk ezen többet. fejvesztve menekülök a gondolataim elöl. most pedig megyek és iszom egy kávét, mielött még minden szakításomat online megbánnám.
a kis pingvin. kedden landol, alig varom.
Legnagyobb dolog, és tényleg nagyon boldog vagyok emiatt, szóval kapok egy autót. mindjárt felteszem a képet. mert ugye, a hajtásira minim két hetet várni kell még, de apám hétfön elhozza a kis tütüt. tényleg tütü, nem más, ugyanis egy 2ooo-es Nissan Micra, egy utolsó példány a Nissan igazából jellegtelen autókat alkotó, útkereső periódusából. Az azóta kiadott
új Micra, , retrofuturo stílusban, egy igazi tünemény. Az enyém, az azelötti változat, egy egyszerü kisautó. Három ajtó, lekerekített formák, korrekt, funny kis pingvin. El is fogom nevezni, mert még sose volt autóm és nagyon fogom szeretni. Igen, pingvin, ez jó lesz. Ezerötös dízelmotor, ami azért kisautóban ritka, szervó, légzsák, komoly felfüggesztés, négyliteres fogyasztás, mi kell több. Mondjuk, azért ha mind a három CDmet el is kell adnom:), akkor is teszek rá négy 15 colos magnézium felnit, meg négy 195-45 ZR 15ös állat gumit. ja és ha a jogsit megkapom, leszokom a cigiröl. Addigis, átálltam a Marlboro Lightsra.
A hétvége/jövő hét eleje zsúfolt lesz. Bea, a titkárnő szabadságon van, az irodában a férfiak garázdálkodnak, lesz szegénynek mit rendezgetni. Pénteken apám és anyám Temesvárra mennek, a
Continental gyár szervez nyílt napokat, ez péntekszombat. Majd, apám onnan pár óra pihenés után felül Lajossan a kamionba és vasárnap lenyomják Nürnbergig, ahonnan hétfőn felveszi az autót és hozza Tomázst. ezek szerint, most lefekszem. nehéz napok várnak.
nincs más választásom, csak optimistán nézni a dolgokat. a tegnap említett sztori bejött, a faszi tényleg kifizette a négy gumit, nagggyon jó. most épp a szintén tegnap említett CDt grabbelem, ami érdekes, mert valami szuperszonik francia sanzon-reloaded ra gondoltam, finom kis revühangulatot idéző zenére. ez persze megtörtént,
Edith Piaf ,
Jean Gabin és a többiek. hamisítatlan, sőt: hamisíthatatlan, párizsi fülledt századeleji-közepi csehóhangulat. a baj csak az, hogy teljesen gramofon-minőségű, de az ilyen apróságokon hamar átesik a szépre vágyó fül. ez szinesztézia, vagy mi.
Aztán, borzasztó fülledt meleg volt ma. Úgy mászkáltunk a kollégákkal, mint valami részeg légiós katonák a Szaharában, rejtőjenői környezetben persze. Este Tomi és jóleső italok voltak, Timi, Kinga meg Diával ültünk az Euróban. Timi érdekes lány, szeretek vele beszélgetni. Visszafogott és csendes, sokat beszél magáról, mármint nem ruhák és pasik hanem csomó kérdést magára vonatkoztat. Gyanítom, hogy nincs jóban magával, mint bárki más, de aranyosan csinálja. Tomi holnap indul Pestre és ha minden jól megy, apámmal jön vissza kedden, meg egy kis tütüvel. erröl mindjárt.
Ma egész délután fájt a fejem de borzasztóan, és most is. Elöször az időjárásra gyanakodtam, majd arra hogy bazmeg nincs a cégnél kávé, bedöglött az automata. Ráadásul reggel sem ittam. Persze, Murphy törvénye szerint mindenki ekkor kérdezett, meg vásárolt, kénytelen voltam zúgó fejjel a csávónak magyarázni, hogy az OMV 10W40-es olaj az még nem fullszintetikus, satöbbi satöbbi.
A vendégsereg szakaszokban érkezett, és nem is volt sereg. Megjött Toma, apám gyerekkori baszogatótársa, egy avasi úriember, szintén gumis, apámnál robbanékonyabb természet és közös hobbijuk egymás szívatása. Közben érkezett István bácsi, régi haver, szintén elfoglalt, csak ilyenkor van idejük kicsit dumálni. Piticu se hiányozhatott, persze hogy egész idő alatt telefonon beszélt, majd köszi és elmentek. Aztán áthívtuk a Pappát, a szomszédbani mestert, akivel levezettük csendes hármasban az egész nagy sürgésforgást, egy sörrel ahogy szoktuk. Mintha mi sem történt volna.
További híreink következnek.
Gergely, szatmárnémeti lakos, hirtelen felindultságból de kurvára előre megfontolt szándékkal ma nem ment be dolgozni. Gaztettjének eredményeképp fennmaradó négy óráját édesanyjával karonfogva töltötte, ruhavásárlással. Ami szégyen, mert hamarosan 23, dehát egy anyának nagyobb örömöt szerezni, hogy elötte felpróbálni 18 különböző színű és méretű nadrágot, nem lehet. Ameddig én Claudiuval beszéltem telefonon, féllábon állva a próbafülkében, anyám el is magyarázta az elárusitónöknek, hogy igen, eléggé elfoglalt a fia, most is az apja nadrágját hordja, mert az meg az ő cipöjét. Nagyon szép dolgokat találtam, pl egy eredeti hugo boss inget, meg ilyen apróságokat. Aztán, elkészítettem apámnak az ajándékot, kinagyíttattam és berámáztattam három szép képet, amit készítettünk. majd felteszem ide is.
majd, vissza a céghez és a nyakamba szakadt az egész lófasz. megérkezett egy igencsak komoly kliens, aki, ha minden jól megy, és megveszi holnap az állat BMWjére a négy darab Dunlop SportMaxx 225-45-ZR 17esét (amúgy, csak törzsvendégeknek: a morzsadarabka a 7es alatt van) akkor bizony kábé ezer ajrót fog lepengetni ügyes kis kezeimbe. Kaptam egy csomó szép gumit, premier a cégnél: Pirelli P Zero Nero, kis ördögszarvai vannak a guminak, 22o euró plusz áfa, zseniális, haláltotálultrabrutál gumi. a többi pedig a szokásos, egy pár szimpatikus P6ooo-es, amúgy a P6ooo-es szerintem a gumiipar Gina Lolobrigidája, a forma ugyanis több éve a férfiszívek dobogtatója, bár már vannak azóta sokkal jobbak, szebbek. ja és vettem délután egy CD-t, The French Connection, francia sanzonok gyüjteménye, a forró nyári napokra, a Buena Vista Szosál Club mellé. télre tartogatjuk a Nightwisht, az úgyis olyan viking.
micsoda számok
fura a blogbolygók együttállása, ugyanis, mint azt már jeleztem, apám ma szülinapozott és amúgy most értem haza, szinte minden tipp bejött a tegnap estiekböl. a másik, szintén komoly dolog, tényleg meg vagyok hatva: kedves szürkerózsaszín naplóm, ez ni, elérte a vasárnap indított counterrel a 1oo letöltést, ami persze csalóka, mert én is letöltöttem, minden egyes új bejegyzésnél, mert akkor reloadolja, de akkor is. más nem jut eszembe, KÖSZÖNÖM. igyekszem persze ezentúl is hithü krónikása lenni saját magamnak, és friss agymenésekkel tarkítani messzire szakadt barátaim szürkerózsaszín napjait.
boldog 48at, Sándor! ja és ne engedj belöle. A nagy menetet szombaton tartjuk, elöre félek. Ja, persze összevont szülinap. Az ajándékok, ma megkaptuk, nagy meglepetésre, ccccccc, egy pár ing, egy fasza kis nadrág. tényleg frankó, köszi. holnap persze elmegyek becserélni egy olyanra, aminek nem a térdemnél van a töke, meg más a színe, a szabása. bocs.
a teraszon megrendezésre kerülő, megasztár rendezvény, amelyen többek között fellép a Ger-Bog Kft összevont koed kórusa, az "Isten éltesse Fönök, de kéne egy szabadnap" címü örökzöld slágerrel, majd a retro-futuro haveri dalárda végigénekli az édesanyám aztüzentétöl a kossuth lajos aztüzentéig az egész playlistet. persze, erröl majd részletesen beszámolunk. ha nem mi, akkor a rendörség. túlzásnak tünik, de tényleg nagy balhé lesz.
napkép: "gumiszervizes táj egy skoda fabiás hotdogmiliomos leányzó szemével", szürreál, sajna rossz felbontásban, tényleg csak kiváncsi voltam milyen lehet. a képre, ügyesebb kezüek még rábaszhatnak engem is, mondjuk egy Pirelli gumival a kezemben, ennyire viszont nem szeretném az amúgy is kevés látogatót elijeszteni.
Ha már belekezdtünk, íme, egy újabb érdekes webhely, Bánkuti András fotói. Teljesen hétköznapi, mégis mintha a szög lenne más, vagy talán a szem? Nem bonyolítja túl a dolgokat, nincsenek aprófinom részletek, málnafagyi. Bánkuti, amúgy a
HVG fotórovatvezetője, régi motoros a szakmában, érdemes ellapozni a 1o-edikig. onnan kezdődik a mulatság.
És, ha már itt tartunk, lesz ma egy kis napfotó-perspektíve. most dolgozom rajta. Addigis:
Erdélyi diliházak , ez sem a napos oldal.
meg fogok hííííííízni
hétföi napról nem tudok sok újat mondani. pár kilométer az udvaron, percenként kopogtatnak az irodaajtón, többek között ma egy gréderre, azaz homokbányafaszomra is kerestünk megfelelö gumit, de az igazi csattanó csak délután jött, amikoris a kedves kaméliás hölgy, akinek tényleg feltünöen nagy feneke van, tood, a Pirellis, megkapta a hön áhitott gumiját, és délután visszajött, söt nem is jött, hanem csak úgy belibbent a kis piros Fabiájában, és hozott nekem egy kebabot. kiderült ugyanis, hogy kicsiny városunk egyik legmenöbb gyorskajáldájának az ifjú örököse, ami persze csak jót jelenthet, persze ha komolyan beszélnék. Holnap pedig édesapám ünnepli a negyvennyolcat, keep cool, gondolkoztunk ma Melával, hogy mit is kéne neki venni, merthogy a csládi nadrág-ing-zokniszett, bár praktikus, de nem tükrözi az igazi egyéniségét. így döntöttünk a karikás csörditös ostor mellett. illetve, ha ez nem jön be, esély nem sok van rá, hogy ostorszakboltot kapjak holnap, akkor marad a B terv, hogy kinyomtatom meg berámáztatom az egyik karibtengeri képet meg egyet amikor conquistadorként pózol a frissen betéglázott flekkensütö mellett, frissen vakolt íkendház frissen benemtommizett terasza mellett. ennyi volt ma, na meg praktikus tanácsokkal halmoztam el Kóródit, hogy ezentúl ne kommentáljon, ha nem tud kommentelni. azért, hazaviszem a lapitopit, hátha sikerül valamit összehoznia dolgozatból.
elmentem este szavazni, majd into the town. gyalog mentem az OMV kútig, ahol kellemes meglepetés ért, ugyanis a csákó, amikor odaálltam a pult elé, csak annyit kérdett, hogy:
Parliament Light? igeeeen, sőt: ez igen. irok most egy levelet ennek a német profnak, hogy bocs, de nem volt idöm megirni a német svábok deportációjáról meg teleportációjáról szóló referátumomat.
de tényleg, amikor az ösztöndíjbizottságnak aszontam hogy a magiszteri disszertációmban irok egy értelmes témáról, a német-román külkereskedelmi kapcsolatokról és az itteni német kisebbség szerepéröl a beruházásokban, nem kellett, akkor most basszátok meg, ott a csajszi aki megkapta az ösztöndíjat, megirja az unalomig ismert
Európai (ó, hogy hányok már) Alkotmány Reloaded dolgozatát.
délután pedig több érdekes dolog is eszembe jutott, persze csak ökörségek. az egyik, Toto Cotugno. felébredtem a délután és beugrott a neve, soha nem hallottam egy dalát sem, gondolom már csak Alaszkában emlékeznek rá, ha 14 évvel ezelött ott koncertezett. bár lehet, azóta az Edda vagy a Republic oda is elment aztán csóró eszkimók hajnalig énekelték, hogy "ezt a jégtáblát választottam". szóval, azon gondolkodtam, ogy micsinálnak vajon ezek az egydalos, egyalbumos sztárok, mint a zseniális Snow, vagy a hasonlóan zseniális Stakka Bo, mondjuk nem épp a hallássérültek Zappája, Homonyik "Királylány" Sándor esetére gondolok. elgondolkoztató.
aztán, érdemes begyüjteni az erdélyi bloggereket, biztosan vannak még ilyen bolygót tévesztettek, ki tudja, egyik gumis, a másik például konzervatóriumot végzett pék, filozófus kömüves, ja és a profilom egy szintén sokat kifejező, de montázsnak nem túl sikeres képpel lett gazdagabb, ami vigyázat hamisítvány, a Holdon ugyanis nincs telefonkábel. kezdek fáradni.
Gyuszi primaruuuuuuuuuuu! Tisztelt mindenki, semmi politikai töltettől függetlenül, nagyon örvendek, hogy Szatmárnak Gyuszi lett a polgármestere. nem azért mert magyar, hanem mert olyan aranyoooos. ennyi, nem politizálunk, ja még annyit hogy Emil Boc barát nyert Kolozsváron, akitöl tavaly, így utólag emlékezem, az
Eckstein Kovács Péter szenátori irodájának megnyitásakor kaptam egy puszit. és akkor is szimpatikus volt.
tényleg, rég nem voltam Csilláéknál, meg hiányzik Csongor, Hajni is. Péter pedig továbbra is a "stílusos, modern sármpolitikus" témában kötelezö politikai iskolai tananyag, lehet tőle tanulni, tisztelt polgári oldal. 4 évvel ezelött akkor még 18 évesen, istenem azok a szép idök, együtt szórólapoztunk
Forresttel , éjszaka ADIO GHITA Funar-ellenes festékszórást nyomtunk Bulcsúval meg Endikével, mert csak ők vállalták, na meg összejöttem
parasztpárt egyik kampányinájával. a nevére már nem emlékszem. azok voltak a szép idök.
szombati napi kiegészítés: délután HZSvel beszélgettem, majd este Tekla, pár órát, hajrá telefonszámla. egyfajta alfa és ómega beszélgetés volt, először élőben, úgyértem hogy egy csomó érdekes témát átbeszéltünk, kellemes volt. eme beszélgetés hozománya egy pár fotó, pl az alsók is, illetve egy kellemes, (tisztább, szárazabb, biztonságosabb) érzés, jólenne folytatni.
Aztán ma, anyámék elmentek, én meg maradtam, merthogy dolgozatot irok, érted, egy kicsit kipihenem magam, például az elöbb tévéztem, de pár perc alatt annyi lófaszt láttam, elöszöris a Discoveryn szokás szerint az Extreme Machines müsor alá az afrikai tehenek baszását feliratozták, ja és erre már csak hab a tortán, hogy a TVE (tévé eszpanyol) főmüsoridejében a román "Dragostea din tei"-t éneklő csapat románul playbackel a spanyol tini muherek előtt. kikapcs.
Közben, új erdélyi lapot szeretnék indítani. Persze, HZSval beszéltem. egyelöre persze interneten lenne érdemes, egy kemény erdélyi Catavencu-t fellöni, egy olyan lapot amelybe lazán belefér a filmkritika mint az is hogy bazd meg RMDSZ az autópályádat, vagy erdélyi magyar kurvák, van-e magyarságtudatuk az erdélyi magyar kurváknak, bejátszik-e az etnicitás kérdése a kurválasztásnál? uramisten. szóval kemény, ultralib lapot, pontosan a szittyakö vassalbertes nemzetitanácsos nagybajszú lófasz ellen kellene keresztesadjáratot hirdetni.
Most pedig, nem is tudom micsináljak, ja egy kedves naplink:
Feladom katt a levelekre. ja és anyámék, bosszúból mert nem mentem ki tehenezni nagyanyámékoz, itton hagytak egy szál kaja nélkül, ráadásul jajjajj, mert a lapitopi billentyüzete alá beférközött egy darab valami, biztos morzsa vagy nemtommi, és ezért sokszor egy betüt nem tudok lenyomni. tegnap az y volt, de a morzsa mára továbbment, és gondolom estére ismét beakad valaová, na most a h alatt van. tudom, ogy Etiópiában gyerekek alnak éHen, de ez akkor is zavar.
a szurkolótáborhoz intézett kérdés, kvízjáték nakiez: maesti beszélgetőtársnőm, akiről csak annyit írnék, hogy a hiteles fénykép tanúsága szerint egy kislány veszett el benne.
barátaim, vizuálban sorozat, elsö rész: HZS
megnéztem ezt a linktáras mesét és eddigi ismereteim szerint nem lehet, de találtam az editorba egy ilyen link field izét, meglátjuk mire megyünk. eddigi szándékomat mostantól hagyományteremtö jelleggel újraindítom, miszerint naponta egy linket be fogok szúrni, egy ilyen vagy olyan, közlésre érdemesnek találtatott honlapról.
kezdjük tehát újra, elsönek itt egy érdekes
Transindex miniprozsekt, amely, transindexhez méltóan fikázó és elitista, mostanában Kelemen nagyon nyomja ezt az "ébredj fel, balfasz elit" szöveget és nagyon jól teszi. pontosan ezt hiányolom ebböl az izzadságszagú közéleti/kult/pol erdélyi sztoriból. ja, holnap választunk, ismét.
termékeny idöszak ez a tegnapma, ugyanis hétvégenként, ahelyett hogy Etienne-nek megigért munkámmal foglalkoznék, a szombat de inkább a vasárnap a napló pofozgatásával telik, ilyenkor szoktam dizájnt váltani majd azt szerkesztgetni majd ujratölteni, csekkelni és végül kidobni a picsába. de ha már itt vagyunk, megeresztünk még egy linket, nagyon megy ez már:
www.technocol.hu
örömmel jelentem,
hogy szombat. a tegnapi lustálkodás jót tett, este pedig lazáztunk egyet Tomázzsal, végre nem ültünk heten az asztalnál csak kettecskén, nyugiban megbeszéltük az élet fontosabb kérdéseit, persze a nökön kívül sok mást nem sikerült betenni a három óra programjába. én feles viszkiben nyomultam citromos kólával és nagyon oké volt, az állapotomról többet a taxis barát tudna mondani, persze két félig jutottam el. Most pedig, tisztelt hölgyeim és uraim, fontos bejelentenivalóim vannak, mégpedig hogy a komment után újabb fejlesztések következnek mint a fotóblogging, amiböl még csak egyet sikerült eddig felnyomni, de keep going.
Ugyankkor emlékezzünk meg e helyen egy bajtársunkról, tisztelt férfiolvasók, egy haver akinek a nevét nem irom le, akinek ma reggel 8.30 és 9.00 között felvágták a pucáját, ez a lényeg. nos, az operáció még tart, ismereteink szerint, de hamarosan online meg fogom interjúvolni, a riporter, aki csak kérdez, olyan kérdésekre fog rávilágitani mint hogy "mit éreztél amikor a kés hegyét láttad közeledni és a doki közben mondta hogy kicsit erös volt ez a törköly?", a riport cime "A farok és ami mögötte van", satöbbi.
ja és egy link-részt is fel fogok szerkeszteni, népszerüsitendö kis online hazánk illetve az anyaország (de fideszes vagyok ma) modern mikszáthjait.
techníkaí újítások
nos, lehet kommentelní. Korodí kérte, hát legyen. Szeretettel várjuk mínden kedves feedbackjét, Tísztelt Látogató. Ha ezt hamarabb észreveszem, akkor pl Tekla kommentelhette volna az egész procedúrát és míndenkí megtudta volna mekkora balfasz vagyok:). ja és leragadt az i betüm, de dolgozunk rajta, addígís íííííí.
laza
kellemes péntek délután, kedvenc papucsomban, rövidnadrágban, csettelek a hüvösben, persze hogy a cégnél. közben felhivott Zsozsó, régi kedves kollegina, meg Kóródi, szintén régi kedves gyerekkori játszó és ivópajtásom. megadom nekik a blogcímet. jó érzés jelenteni, tartani a régi szálakat. Szevasz Tibi, AAAAALOOOOO Zsozsó!
kialudtam magam, tiszta optimista lettem, hát még mi lesz ha maeste ismét ellazulunk Tomázzsal. na lépek vissza a csetre, HZS lelke vár.
iiiiiiiiigeeeeeeeeeeeeeeeeeeeennnnnnn
Dél van és csak most kelek ki az ágyból! Jesz!
Szabadnap! hogy megirjam a dolgozatom, persze. az is meglesz.
de elötte visszafekszem, vagy kiugrom a városba, bazzzeg nem is tudom
micsináljak, de nagyon jóóóóóó! megyek a parkba olvasni! süt a nap!
egy kis csendélet morzéban
165/70-R13-SP30----------4--2--1-----1------1-1
175/70-R13-M2TL----------4-------4-1-2------1-4
185/65-R14-SP10----------4---4------0-----------0
185/65-R14-M2TL---------0-----------0------------0
185/60-R14-M2TL---------0-----------0------------0
185/60-R14-SP10---------8---2-------6--5-3------8
195/65-R15-SP10---------4-----------4-1-1-2----4
195/65-R15-SP01 TL----------2------2---2------2
195/65-R15-SP30--------------4------4--1-3-----4
205/60-R15-SP01 TL----------0------0-----------0
205/55-R16-SPORT01 TL----4------4--4-------4
205/55-R16-SP MAXX-4-------4------------------4
azért szabásmintának se rossz. na, ez a melóm. jeeeeeee
premierszámbamenöleg, reggel 7óra9perc, a nagyfönök mar Temesvár felé nyomja, én pedig Evanescence-t hallgatok, a cégnél persze, Istvánka kis baráttal, akivel hamarosan együtt kávézunk és elmeséli az újabb részleteket elsö kedveséröl, Erikáról, majd szemérmesen elmosolyodik, ha a kollégái pilánsabb részleteket kérdeznek. Gabica már reggel behozta a kávét az irodába, csak azt nem tudta, hogy én leszek benn az irodában. nézett egy nagyot,micsoda fordulatok az életben. három napja nagy a hajtás, mondtam már ezerszer hogy vegyünk fel még egy embert, de kinek. a tegnapi, illetve azelötti napokról annyit, hogy 9töl este 9ig nyomom. no comment. várom a hétvégét, illetve holnapra kérek egy szabadnapot, péntek este pedig lazulunk majd egy kicsit Tomázzsal. A Pirellis hölgyröl, akinek még most sem jött meg a 185/60as Pirelli, az ötödik immár, Bea megjegyezte, hogy nagy a feneke. nem mondtam neki, de ez a Pirellis hölgy, ugyanúgy mint az Attila Seat-os nöcije, inkább csak egy mókás talányos ábrándos nemtommi, science fiction, csak nem levelezek vele (mint azzal a lánnyal, akiröl megfogadtam hogy nem irok többet, de tegnap is eszembe jutott, és tényleg, lassan egy hónap távlatából is kedves szemei vannak, csakazértis. hátha olvassa:).
work
bazmeg. hétfö este 9, azaz kerek 21.00 és még mindig a cégnél. Ma egésznap álmos és fáradt voltam, sehol semmi pezsdítö/enyhitö körülmény. Hacsak annyi nem, hogy vettünk egy digitális telefonközpontot. Még a laptopot se viszem haza. Ágy és szunya, holnap nagy nap lesz. mint bármelyik más. Mintha kimerült volna amúgy is vérszegény írói vénám. persze nemcsak azért mert nincs kit édeskés málnafagyihoz hasonlitani, hanem egyszerüen mostanában annyira lefáradt az agyam, mint annak a szerencsétlen csigának, amit tegnap a hegyi ház kerítésének oldalán láttam felfelé igyekezni. addigis amig feltöltekezik az érzelmi fordulatszám itt nálunk, netán Tekla ír egy egymondatos levelet, addig a Tisztelt Olvasónak Szylvácska blogját ajánlom,
itt.
esti nyugi van, talán annyiban különleges, hogy megborotválkoztam, agyő csúnya szakáll. elcsászkáltam Misuékhoz, persze nagy tumi volt. Misu egy 1000 eurós DV kamerát vett, és lelkesen beszámolt minden egyes apró zoom és mooz dologról. amúgy, Panasonic. két liter bitter lemont vettem, kábé félnapi adagom, mert ráuntam a kólára, a Kinley meg marja a gyomrom, meg borotvahabot és arcszeszt. most naplókat olvasok, visszaolvastam a saját magamét is, és nagyon büszke vagyok a kitartásomra. ugyanis, ma egy hónapos e napló. boldog szülcsinapot, napló. további fejlesztéseket tervezek rajta, képek, linkek satöbbi. apró mühelytitok, hogy az elején arra azon vacilláltam, hogy nem kéne a ger.go-ra tenni, hanem csak anonimben nyomni. de így, őszintébb meg, van tétje is. Orsinak például még nem mutattam meg, japersze a közeli hozzátartozóknak sem. érdemes lenne állandó rovatokat indítanom, hogy például miújság a gumiiparban, meg hogy milyen szép nőket láttam, de ha jobban belegondolok, másról nem is nagyon szól ez a sztori. sajnos.
what a wonderful rusztikus táj, na itt voltunk ma. egy kis családi balhé után, apámmal leléptünk, irány az avasújvárosi vadon. az egyetlen hely, ahol jó kilátásaink vannak, hihi.
szerdacsütörtökpéntekszombat
ezeken a napokon semmi lényeges nem történt, a dolgok mennek a maguk útján. Zsolti miatt egyre többet idegeskedem, a jövő hétre viszont egész jó gumitermés igérkezik. jaaaa, ez olyan volt mintha egy nagybajszú, kucsmás gumitermelő gazda lennék, és a zistállóban ellős gumimalacok röfögnék ki a Dunlop gumikat. Be kell látnom, van bennem egy csepp mazochizmus is, hogy ezt a melót (vagy ezt a földet, kedves Republik:)) választottam, főleg Orsolya és HZS hangsúlyozzák ezt, minden egyes kommunikáció alkalmával. Amúgy, Orsival egész jól elesemesezgettünk a héten. Amit persze, nem bánok mert jólesik, hogy gondol rám, de vissza már nem irok, geci dolog. Nem tudom hogy kezeljem ezt a sztorit, hogy amikor mindketten igen akkor összebújunk amúgy meg baszok rá, ezt persze ő sem győzi elégszer hangsúlyozni.
Aztán a blogdolgok irányitása pár napja kicsúszott a kezeim közül, sodródtam az árral. és jó volt. igen, ez a fentemlített mazochizmus, hogy aggódom a sehonnan se ismerös öreg négy Debica Furio gumija miatt, ugyanis még nem érkeztek meg. és jól esett, amikor az este felhívtam az öreget, hogy bocsi nincs még a gumi, annyit válaszolt, hogy köszönöm a gondoskodást. Ó, biztos emlékszel a Pirellis lányra, lennebbről. Úgy néz ki ő lesz a visszatérő motívum ??? ugyanis visszajött, depersze kivágta a gumiját. azért.
a lány, akiről nem szoktam írni, Tekla. Próbálkoztam. Kedves intellektuális gyönyör volt, egyfajta pillanatnyi kéthetes agylélekmosás, köszi. Hagyom ezt a picsába.
Maeste, másodszorra: Időközben felhívott Baratimi, így egybeírva, rég nem látott tüneményes egyéniség, régi köreinkből. Jólesett, hogy itthonvan, amúgy Németország, és hívott, ezért este 11 után bejelentettem a családnak hogy csákány. Aztán Euro, kis pizza, sör és Tomázzsal hármasban megbeszéltük az élet fontosabb dolgait, régi barátokat, Bereczki barátomat például. Igen, nosztalgia, mostanában kicsi énem legkedvesebb érzése, elmesélni a régi sztorikat, és eszembe ugrik ahogy két éven keresztül minden reggel együtt mentünk suliba Szabival, és MT-t szívtunk, ami iszonyú büdös volt. Az utóbbi idők legfontosabb, legszívetmelengetőbb érzése az volt, amikor rájöttem arra, hogy a dolgok valahogy ciklikusan mászkálnak. Első példa Tókos, felnőttkori első mesterem, akivel jó másfél év után, ugyanonnan folytattuk, amikor megkérdeztem, hogy aludhatok-e náluk, mintha csak tegnap váltunk volna el, a Márton Áron folyosóján. Vagy Szabi, akivel a múltkor utaztunk együtt Kolozsvárra, és egymás mellett ültünk a kocsiban, és ugyanaz a Szabi volt, mint akkor, egy érettebb, elegánsabb, felnőttebb verziószámban. Talán nem kellett volna ismét sörözzek, ilyenkor mindig szentimentálisabb az ember.
Visszatérve, a szerdacsütpéntekre, nameg a Pirellis hölgyre, csodás volt. Lepillantottam a lábaira, francia manikür, finoman selected cuccok, igen. Biztos Evanescence-t hallgat. Na mindegy. A gumiszerviz, mint ahogy a naplóból is látszik, nőszempontból elég ingerszegény környezet. Ma bejött egy nőci, harmincötöt adnék neki, egy Peugeot 3o7 SW-vel, leszakadt a kézifékkábele. Beszélgettünk, ajánlottam neki egy pár Dunlop SP 01es gumit, a gyári Goodyear NCT5ös-ök helyett, ő a pirellis hölgyike idősb változata volt. Szégyen így ezt onlájn bevallani, de megkívántam, sőt nem is. Mit nem adtam volna, ha megkér, hogy menjek el vele, egy másik defektes autóján kereket cserélni. Amúgy, gyerekkoromban, amikor még kerekeket cseréltem, ilyen buja sztorikon gondolkoztam és lestem a lehajoló hölgyek kibukkanó cicijét, amit ezúton is szégyenlünk, de valljuk be, mindenkinek járt már ilyesmin az esze. Remélem.
Holnap vasárnap, víkendháznézegetés, milyen szép lesz.. ja és a legszebb, olyan tudattal lefeküdni, hogy reggel nem csörög az óra. Jóéjt.
muzek detected
relax, bejbe. tusolás után csöppnyi agykapcs, újabb netes naplókat olvasok, kis böngészés majd szunya. Dead can Dance és egy új szerzemény, Ulver szól. Éppen grand prozsekteken töröm a fejem, elsőnek szeretném már végre rendbeszedni a firmát, ennek első munkafázisa egy tanulmány lenne, két részben: az egyik fontos téma, amivel foglalkoznom kéne az az értékesítési politika, a másik a szolgáltatások. a srácok már előre irtóznak az új ötletektől. aztán, itt lenne az ideje véglegesíteni a nyári programot, azaz jöhet bármi csak itthon ne:) holnap az USA variációt nézem körbe, és az
EXIT se lenne rossz program. de kivel. aztán, grandprozsekt lenne még ezt a "mindennap kitalálunk valami kulturprogramot" sztori, azazhogy ne haljak meg hülyén, a gumik között. van azért abban valami, amit HZS mond, hogy épp ideje lenne lelépnem innen a picsába és valami értelmi melót végezni, amiért az egyetemet meg a mesterit nyomtam. ezért kezdtem el a franciát, de azóta se haladtam vele sokat. megaztán, kedvem lenne valamiket vásárolni, egy pár új cuccot, mert a két gatyámon, a zöld bársonyon és a vajszínün kívül még legalább egy kényelmes nyári cucc beférne, ingekről nem is beszélve. rámférne már egy kis önbizalom, hölgyeim. holnap beviszem a lapitopit a firmához, a holnapi terv: Zsolti átpakolja az üzletet, a polcokat, port töröl, stb, én a gumikat. ezenkívül internetről le kell szednem egy csomó gumis meg felnis dokumentációt. ja és a névjegykártyákat is meg kellene bizniszelni Karesszel.
untitled, nem jut eszembe semmi
A mai olyan csecsebecsenap volt. Nem is nagyon koncentráltam a melóra, azaz nem pörögtem ezerrel a raktárban. Nyugis nap volt, örvendek a tegnapi eredményeknek. Kilencre mentem melózni, apámmal üldögéltünk egy kicsit aztán Beával beszélgettünk arról, hogy hat éve jár a jegyesével és ez milyen jövőbeli perspektívákkal kecsegteti, azaz mikor lesz és hogy meghív-e. Délután pedig Bea nagyon őszintén és tisztelettudóan megkérdezte, hogy a picsába van türelmem két órán keresztül névejegykártyákat rendezni. Ez volt ugyanis a nap fénypontja, mert minden második-harmadik napra van egykét apró tervem. Ma a névjegykártyatartót vettem célba, külön csoportosítottam és rendszereztem: első helyen a gumisok, azon belül is elsők a haverek, utánuk azok akikkel nem dolgozunk de sose lehet tudni, majd a Kaeser, aztán az olajosok, majd az összes biztosító, nyomda, goldenpages, reklámiroda, gumikesztyű-árus és satöbbi, akikkel soha nem dolgozunk de tényleg soha nem lehet tudni. Este megjött anyám és finom ebét hozott, majd, mintegy varázsütésre, vele együtt hazajöttem. Itthon tévé és nagyon fáj a jobb mutatóujjam, amivel gépelek. Levelezek Tomázzsal aki nincs jól, mert Gabija visszament Pestre, holnap átugrom hozzá egy finom kávéval. A dolgaim, ma úgy érzem először, hogy jól mennek, de ez persze távolról sem azt jelenti, hogy úgy mennek, ahogy szeretném.
vasárnapesti izgalmak
nos, éjszaka 1óra van és két sörrel a fejemben a helyhatósági választásokat csekkolom. Cz negyedóránként tudósít a dolgok állásáról. amúgy, nemrég érkeztem Kolozsvárról, még mindig fáradt vagyok. Kooolozsvár, te csodás. tényleg, mostmár csak úgy járok ODA, látogatóba, pedig négy és fél év, nagy idő. első évben, a fasza kintlakási élet Csomaival, másodévben KMDSz, Agora, Anna. Harmadéven már Pestet jártam, stoppal. Aztán jött a negyedik, Tranzit foundation, kedves emlékek, egyszer majd kifejtem őket. És most, tegnap is két órát mászkáltam a központban, és nem tudtam hova menni, senkit felhívni. Igy ittam egy kávét a Cremában, fél órán keresztül, meg csücsültem a padon, satöbbi. Aztán beloggoltam Orsolyához, kellemesen eltelt az idő.
Aztán most itthon. Holnaptól nyugalommal teli káosz, a firmánál. Anyám ma bejelentette, hogy az idei nyaralást Tunéziába tervezik, az egész család úgyérti. Nabazmeg. nekem eddig egy meghívásom van, HZStól, New York, és egy Szerbiába. Ezekhez képest Tunézia mehet a picsába. Ideje lenne valami komolyabb dolgokat is irnom ide, pl hogy mi a helyzet azzal a leánnyal akiről nem fogok irni, vagy hogy milyen jó volt újra Orsival tölteni egy kis időt. Ma a Kaméliás hölgyet olvastam, de elég lófasz volt, nem szeretem Dumas szenvelgős, sajnálkozós stílusát. Tegnap pedig, egy kis értelmi felüdülésképp, a 22es csapdája, csodálatos mű. Manó a rengetegben, elég érdekes naplót ír. link lennebb. Ja, Kolozsváron csodálatos nőket láttam. erről is majd máskor. elteszem magam holnapra. Hajrá Basescu, Gyuszi és a többiek.
Kolozsvár reloaded
lassan állandósult, hogy: micsinálsz a hétvégén? megyek Kolozsvárra, bazmeg. ismét itt, tegnap felültem a Misibuszra, háromkor még a lennebb említett fil.dolg. nak csak a nyersanyaga volt meg. Hatkor leszálltam, a magas lóról, haha. Kedves Kinga kolléganõm, akivel én fogtam meg kivételesen az Isten lábát, egyetemileg, ideadott három oldal filozófia összefoglalót, ami a hetven oldal kurzust potolta. Majd hazacaplattam Tókosékhoz, akikkel nagyon kellemesen elbeszélgettünk, késõ estig. Ekkor, belém csapott a tudomány, és két óra alatt összevágtam a Habermas-Luhmann gesellschaftliche Prozessen dolgozatot. majd olvastam egy kis
Catavencut, majd elgondolkoztam azon, hogy ezen a Nokián igazán beállithatnám az email platformot, mert elbirja a system. na, evvel tököltem hajnalig. reggel rohanga az egyetemre, elõtte kinyomtattam a lennebb emlitett fil.dolg.ot. Majd irásbeli vizsga, csóró segédtanár. Szégyen, de puskáztam, sõt Laurentiu, a szimpatikus filozófus kolléga is rólam, ez pedig nagy szó.
Igy ért véget ez az év a Kolozsvári BBTE Nemet tudományok szakán. A nagy csapat, akikkel egész jól éreztem magam, persze a német kirándulás óta. Akkor, e helyen, emléket állítunk: Kingának, elsõ az elsõk között, akivel nagyon jó barátságba kerültem, segítõkész, korrekt lány. Daniel, az örökmozgó sportriporter, egy rész arrogancia, két rész kreténség, szóval havercsávó. Laurentiu, a filozófus, aki kinézetre és agyilag is egy betépett Eminescura hasonlit. Geta, a román háziasszony mosolygós mintapéldánya. Laura, aki szintén kedves de mintha nem igazán találja helyét ezen a bolygón. mondjuk ez nem mindig hátrány. Diana, aki óvónõ, többet nem tudok róla mondani. End.
Aztán, délután szóbeli vizsga zárja e kedves évet. Számolom, kb. negyvenszer tettem meg a Kvár-Szatmár távot, ami kicsiben is vagy nyolcezer kilométer. Jaj, a legkedvesebb szórakozásom, tegnap is éppen: a Napoca utcán vettem egy Catavencut, majd kiultem az Eroilor utcai padokra, olvasgattam, és közben nézelõdtem és cigarettáztam. Most is oda megyek, van még pár szabad órám.
orientxpressz, azon frissiben
olyanszintű lelkiszellemi holtpontra jutottunk, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy stílusváltásnak érezzük szükségét, de nyomban. Következzen akkor a helyszíni riport, analüüüüüze, ahogy a német mondja, ja: továbbra sincs semmi a filozófia dolgozattal. Előzmények, a szokásos. hatig meló, a megszokott kóválygás egyik mühelyböl a másikig. Már reggel kinéztem az Orient Expressz-Harry Tavitian koncertet az újságból, sms Tomázs gyertek, oké. Este találk, egy sörös felvezető kör után indulunk a helyszínre, Dudusnak kéne amúgy valami melót találni. Gabi és Tom szorosan összebújva, szóval négyen. Kábé arra számítottam, hogy felvezetjük a polgármesterjelöltet, a tanácsosjelölteket, azok jelöltjeit, amazok képviselőit, majd himnuszolunk zászló lufi és aki marad az zenét hallgat. Erre, mindenki Gyuszija másfél perc alatt befejezte, és hihetetlen módon senki nem gajdolta körül, nem etették sóval és kenyérrel mint Mihai Viteazut, egész emberi volt a dolog. Díszpáholyt kaptunk, köszi Előd.
Helyszíni riportunk krónikása akkor lepődött meg a legjobban, amikor felvánszorgott a színpadra négy-öt hálóinges zsidó zöldséges kinézetű pofa és pillanatok alatt belecsaptak. Frappáns, lendületes kezdés, á lá Di Naye Kapelje, a zene első hangjai mindenkit meglepnek. Stílusra leginkább etnobeütésű öröm-jazz lenne a legmegfelelőbb meghatározás. Ismerős, pofonegyszerű dallamok, kicsit azért mégis orient ízzel. A Bregovicsrajongók rögtön elkezdték hegyezni a fülüket, de nem, nem az. Harry Tavitian és bandája, csupa lelkizenélő, ösztönzenélő elvetemült muzsikus két órán keresztül húzzák. A dallam változik, sikerül egyensúlyozniuk a l`art pour l`art dzsezzz és a közönségnek tetsző, tamtamtararam dallamok között. Kicsit magukbafordulva, örömzene. Riporterünk mindezt a díszpáholyból éli meg, mivel ott volt hely. Ott már a zene nem olyan brutál hangerővel, de szól, a színpadon holdkóros utcazenészként császkáló Tavitian meg már annyira apró, hogy pár sörrel a fejemben, már nyugodtan begubózhatok és a holnap reggeli filozófia dolgozatomra gondolhatok. Másfél óra után már a legínyencebbek is azt kívánják hogy még húzzanak egy pár lantot utána meg a faszba, legalábbis szerintem. de tényleg tetszett, köszi Gyuszi. amúgy meg, mint azt már Elődnek kifejtettem, sokkal értelmesebb dolog volt így kampányolni, mint a Dolly Roll.
Holnap hundertprocentig az akadémiai tevékenységnek szentelem magam, és ha minden jól megy, délután elhúzok Kolozsvárra. Szombat délben meg vissza, vizsga után. Addigis, shalom.
bepót
Ezennel ledolgozzuk a tisztes kontexthátrányt, csak tudnám mivel.
Ma se, tegnap se semmi új. Meló nyolctól, estig. Tegnap egész nap az árlistát nyomtam, új rendszert vezetünk be. Már lassan tényleg eljutok oda, hogy a cégnél csak a kutya fog szeretni, ő is csak ha kaját viszek neki. A kollégák ugyanis lassan rájöttek, hogy a mosolygós bajusz alatt ugyanolyan conquistador lakik mint a nagyfönök bajsza alatt. Megjegyzem, elégdedett vagyok a bajszommal, amely a legújabb nyiratkozásom óta egyre jobban a keményvonalas retro-szittya természetemre enged következtetni, már csak a nyereg hiányzik alólam. A mobilszámlám ismét átlépte a mágikus száz dolláros határt, ja plusz az internet. A filozófiadolgozatomért már a Misuék ABCjében is izgulnak, és holnap is meg fogják kérdezni, mennyit haladtam. A dolgozat leadási határideje negyven napja voltpersze, de lófasz. szombaton vizsga, Koooolozsváron, dettó. Ja, hétvégén találkozom Tókosékkal, rég nem dumcsiztunk. Ja, Tomázs irt egy kedves levelet, mely szerint ameddig Gabó van, addig sör nincs, de megértjük, és szurkolok neki. Amúgy pedig, kurvára unatkozom.
