hétfő, június 21, 2004

meg fogok hííííííízni

hétföi napról nem tudok sok újat mondani. pár kilométer az udvaron, percenként kopogtatnak az irodaajtón, többek között ma egy gréderre, azaz homokbányafaszomra is kerestünk megfelelö gumit, de az igazi csattanó csak délután jött, amikoris a kedves kaméliás hölgy, akinek tényleg feltünöen nagy feneke van, tood, a Pirellis, megkapta a hön áhitott gumiját, és délután visszajött, söt nem is jött, hanem csak úgy belibbent a kis piros Fabiájában, és hozott nekem egy kebabot. kiderült ugyanis, hogy kicsiny városunk egyik legmenöbb gyorskajáldájának az ifjú örököse, ami persze csak jót jelenthet, persze ha komolyan beszélnék. Holnap pedig édesapám ünnepli a negyvennyolcat, keep cool, gondolkoztunk ma Melával, hogy mit is kéne neki venni, merthogy a csládi nadrág-ing-zokniszett, bár praktikus, de nem tükrözi az igazi egyéniségét. így döntöttünk a karikás csörditös ostor mellett. illetve, ha ez nem jön be, esély nem sok van rá, hogy ostorszakboltot kapjak holnap, akkor marad a B terv, hogy kinyomtatom meg berámáztatom az egyik karibtengeri képet meg egyet amikor conquistadorként pózol a frissen betéglázott flekkensütö mellett, frissen vakolt íkendház frissen benemtommizett terasza mellett. ennyi volt ma, na meg praktikus tanácsokkal halmoztam el Kóródit, hogy ezentúl ne kommentáljon, ha nem tud kommentelni. azért, hazaviszem a lapitopit, hátha sikerül valamit összehoznia dolgozatból.