szombat, június 05, 2004

Kolozsvár reloaded

lassan állandósult, hogy: micsinálsz a hétvégén? megyek Kolozsvárra, bazmeg. ismét itt, tegnap felültem a Misibuszra, háromkor még a lennebb említett fil.dolg. nak csak a nyersanyaga volt meg. Hatkor leszálltam, a magas lóról, haha. Kedves Kinga kolléganõm, akivel én fogtam meg kivételesen az Isten lábát, egyetemileg, ideadott három oldal filozófia összefoglalót, ami a hetven oldal kurzust potolta. Majd hazacaplattam Tókosékhoz, akikkel nagyon kellemesen elbeszélgettünk, késõ estig. Ekkor, belém csapott a tudomány, és két óra alatt összevágtam a Habermas-Luhmann gesellschaftliche Prozessen dolgozatot. majd olvastam egy kis Catavencut, majd elgondolkoztam azon, hogy ezen a Nokián igazán beállithatnám az email platformot, mert elbirja a system. na, evvel tököltem hajnalig. reggel rohanga az egyetemre, elõtte kinyomtattam a lennebb emlitett fil.dolg.ot. Majd irásbeli vizsga, csóró segédtanár. Szégyen, de puskáztam, sõt Laurentiu, a szimpatikus filozófus kolléga is rólam, ez pedig nagy szó.
Igy ért véget ez az év a Kolozsvári BBTE Nemet tudományok szakán. A nagy csapat, akikkel egész jól éreztem magam, persze a német kirándulás óta. Akkor, e helyen, emléket állítunk: Kingának, elsõ az elsõk között, akivel nagyon jó barátságba kerültem, segítõkész, korrekt lány. Daniel, az örökmozgó sportriporter, egy rész arrogancia, két rész kreténség, szóval havercsávó. Laurentiu, a filozófus, aki kinézetre és agyilag is egy betépett Eminescura hasonlit. Geta, a román háziasszony mosolygós mintapéldánya. Laura, aki szintén kedves de mintha nem igazán találja helyét ezen a bolygón. mondjuk ez nem mindig hátrány. Diana, aki óvónõ, többet nem tudok róla mondani. End.
Aztán, délután szóbeli vizsga zárja e kedves évet. Számolom, kb. negyvenszer tettem meg a Kvár-Szatmár távot, ami kicsiben is vagy nyolcezer kilométer. Jaj, a legkedvesebb szórakozásom, tegnap is éppen: a Napoca utcán vettem egy Catavencut, majd kiultem az Eroilor utcai padokra, olvasgattam, és közben nézelõdtem és cigarettáztam. Most is oda megyek, van még pár szabad órám.