egy olyan korban élünk, kedves barátaim, hogy a tévében másfél órán keresztül a Mezzo tévé jazz-sequences adása az egyetlen élvezhetö, megaztán most kaptam kellemes zenéket amiket élvezek, pár hétig, ez pedig a Kosheen-->Chillout in Ibiza dolgok-->Propellerheads--és az utolsó állomás, mint last temptation, az EdRush és többiek féle drumandbass.
egy kis clash of civilizations: ez túl abszurd ahhoz hogy in real life megtörténjen, gondoltam ma, amikor bejött az irodámba egy mintáskendös mamó, olyan negyvenes, aki három éve még kapált és sajtárból itta a tejet, ugyanebben a kendöben, csak mostmár a férje kint Ausztriában túrja a földet, ö pedig itthon van mert csak 3 hónap a vizum és addig a kis traktorral szántja a földet, és elhozta a defektes hátsó kereket 30 kilométerröl taxival, de közben elfelejtette, melyik oldalról szedték le és mivel forgásirányos, fel kellett hivjon valakit a faluból, hogy melyik irányba tegyük és kölcsönkérte a telefonom majd mikor az ötödik is ki volt kapcsolva, megkért hogy kapcsoljam be az ö telefonját, a jó öreg Nokia 5110-est, vajon mennyi lehet a PIN kód, hát mondom hogy ha Connex akkor 1234 és be is jött, ezen megcsöngette Vasilica (Lacika) nevü unokaöccsét (ö még nemrég ment ki, de nagyon szorgalmas, itthon már házat is épit, köböl és autója is van, kommentál a mama), aki pár perc múlva vissza is hivta, és azt is megtudtuk, hogy Lacika hamarosan hazajön, meg hogy nem tékozolja el a félretett kis pénzt, mert kell a házba, csomó kiadás, de majd hoz Lacika, közben elmagyarázta elöttem a csákónak, aki gondolom arra az öt percre kimászott az árokásásból hogy nagyon drága volt a taxi és a gumit 1 millió lejért javitjuk meg, mondjuk azt nem mondta hogy akkora lyukat foltoztunk meg speciális folttal mint a fejem, majd miután letette, még sajnálkozott egy kicsit, hogy mennyire nem érdemes itt élni, meg ök már rég elmehettek volna, dehát ott a szép emeletes ház, amúgy meg diszkrét sokdolgomvolt-szagot árasztott és kis bajusza is volt, és görbe lábai. olyan mesébeillö ez az egész, nem?
egy kis clash of civilizations: ez túl abszurd ahhoz hogy in real life megtörténjen, gondoltam ma, amikor bejött az irodámba egy mintáskendös mamó, olyan negyvenes, aki három éve még kapált és sajtárból itta a tejet, ugyanebben a kendöben, csak mostmár a férje kint Ausztriában túrja a földet, ö pedig itthon van mert csak 3 hónap a vizum és addig a kis traktorral szántja a földet, és elhozta a defektes hátsó kereket 30 kilométerröl taxival, de közben elfelejtette, melyik oldalról szedték le és mivel forgásirányos, fel kellett hivjon valakit a faluból, hogy melyik irányba tegyük és kölcsönkérte a telefonom majd mikor az ötödik is ki volt kapcsolva, megkért hogy kapcsoljam be az ö telefonját, a jó öreg Nokia 5110-est, vajon mennyi lehet a PIN kód, hát mondom hogy ha Connex akkor 1234 és be is jött, ezen megcsöngette Vasilica (Lacika) nevü unokaöccsét (ö még nemrég ment ki, de nagyon szorgalmas, itthon már házat is épit, köböl és autója is van, kommentál a mama), aki pár perc múlva vissza is hivta, és azt is megtudtuk, hogy Lacika hamarosan hazajön, meg hogy nem tékozolja el a félretett kis pénzt, mert kell a házba, csomó kiadás, de majd hoz Lacika, közben elmagyarázta elöttem a csákónak, aki gondolom arra az öt percre kimászott az árokásásból hogy nagyon drága volt a taxi és a gumit 1 millió lejért javitjuk meg, mondjuk azt nem mondta hogy akkora lyukat foltoztunk meg speciális folttal mint a fejem, majd miután letette, még sajnálkozott egy kicsit, hogy mennyire nem érdemes itt élni, meg ök már rég elmehettek volna, dehát ott a szép emeletes ház, amúgy meg diszkrét sokdolgomvolt-szagot árasztott és kis bajusza is volt, és görbe lábai. olyan mesébeillö ez az egész, nem?
posted by ger @ 9:43 du.
0 Comments:
Megjegyzés küldése
<< Home