ma volt az elsö nap a nyárból, füllesztö volt és poros, a szokásosnál is porosabb. a pici autómban délutánra fülledt gumiszag terjengett, amúgy a legerösebb a Danubiana abroncsoké, picit kesernyés, füstszagú, ellentétben a Dunlop és Goodyear édeskés illatával.
és ha már keresztül a városon, közben City Rádió, az új szatmári zene szól, akkor meglepem magam valamivel, keresgélve az autóban meg a zsebeimben meg a szék alatt, találtam szinte másfél milkót. így betámadtam a legelsö ruhaüzletbe, ahonnan kábé egy perc múlva egy frankó kis kékésnarancssárga inggel tértem vissza. határozottan feldobott, holnap beújitok egy nadrágot is.
A City rádió nem rossz, szeretem hallgatni mert nincs reklám, a zene pedig frappáns egyensúlyban van, a hitrádió és a nemhitrádió között, azaz ismert elöadók, kevésbé ismert dalok, vagy forditva? mindegy, egy szatmári szinten már az is premier, van U2:Hold me, thrill me tralala. apropó, a múltkori szinházas görbeeste óta újabb kapcsolatba kerültem a külvilággal, amikor a No Pardonban együtt vacsorasöröztünk Lórival és Robival, akik a fentemlitett rádióstation tulajai, a jóöreg Szabi barátommal, akivel régebben pontosan tiz évvel ezelött együtt tekergettük az öreg orosz keveröpult [pult? szekrény, bazmeg] tekeröit, iskolarádió cimszó alatt. Azóta ö továbblépett persze, elég messzire, aminek én örülök mert megérdemli a sikert és mert kevés igazgató haverem van. És el fogok menni Udvarhelyre is, mert még ott még sohasem jártam. kicsi, neoburzsoá városkának képzelem el, tiszta macskaköves utczák, szép leányokkal kirakva.
és ha már keresztül a városon, közben City Rádió, az új szatmári zene szól, akkor meglepem magam valamivel, keresgélve az autóban meg a zsebeimben meg a szék alatt, találtam szinte másfél milkót. így betámadtam a legelsö ruhaüzletbe, ahonnan kábé egy perc múlva egy frankó kis kékésnarancssárga inggel tértem vissza. határozottan feldobott, holnap beújitok egy nadrágot is.
A City rádió nem rossz, szeretem hallgatni mert nincs reklám, a zene pedig frappáns egyensúlyban van, a hitrádió és a nemhitrádió között, azaz ismert elöadók, kevésbé ismert dalok, vagy forditva? mindegy, egy szatmári szinten már az is premier, van U2:Hold me, thrill me tralala. apropó, a múltkori szinházas görbeeste óta újabb kapcsolatba kerültem a külvilággal, amikor a No Pardonban együtt vacsorasöröztünk Lórival és Robival, akik a fentemlitett rádióstation tulajai, a jóöreg Szabi barátommal, akivel régebben pontosan tiz évvel ezelött együtt tekergettük az öreg orosz keveröpult [pult? szekrény, bazmeg] tekeröit, iskolarádió cimszó alatt. Azóta ö továbblépett persze, elég messzire, aminek én örülök mert megérdemli a sikert és mert kevés igazgató haverem van. És el fogok menni Udvarhelyre is, mert még ott még sohasem jártam. kicsi, neoburzsoá városkának képzelem el, tiszta macskaköves utczák, szép leányokkal kirakva.
posted by ger @ 10:16 du.
0 Comments:
Megjegyzés küldése
<< Home