havasjegen
a verseny nagyonfrankó volt, nagyon élveztem. A navigátor, ezesetben én, már ha nem izgul annyira mint én, akkor memorizálja a következö kilométereket, rendezi a papirokat, felragasztja a rajtszámot, megmossa a fényszórókat, ellenörzi az autót, kortyol még egykis Redbullt, aztán ülésbe szíjaz, és nyomás. Joe nem vezet látványosan, alattunk a Mitsubishi Outlander, (rajongóknak:Evo VIIIas motor!!!) az utcai autója, egykisreklám: Nokian utcai téli abroncsokon, én pedig jobboldalon: még 400 méter, kanyar balra, nem lehet belátni, lefelé. És mentünk Predealon, a havasjeges erderi utakon, és egyszer sem csúsztunk ki. Aztán, át egy kis fakitermelö falun, itt sebességkorlátozás, majd tovább a legelön. Az autó hármasban 130ig szereti, 4es 180, a vége 230, de mi a kukoricaföldön egy 4x4es Celica seggében nyomultunk, kb 120 és 140 között, amikor egy kurvanagy gödörben eltörtük az elsö kereket, gumival, tárcsával, teleszkóppal, és trapézzal együtt. Plusz egy hátsó defekt. Hát igy fejezödött be a nagy rohanás a havas máléföldön. Bevontatás Brassóba, majd Szecselébe. aztán, egy lepukkant mühelyben megjavitottuk, vissza a dijkiosztásra, nagz taps fogadott, mivel csak 4 órát késtünk. Nem gond, jövöre a RangeRoverrel majd máshogy lesz. karácsonyi ajándékként, kaptam Sparco versenyruhát, cipöt, sisakot, januártól pedig garázsba vonulunk a Peugeot-val és a Range-el is. Mostpedig, ismét leesett a hó, rohanás. még van egy csomó mesélnivalóm, csak közben kifolyt a kádból a fürdöviz.
posted by ger @ 8:37 de.
0 Comments:
Megjegyzés küldése
<< Home