hétfő, május 17, 2004

város napja lévén irány a nagyvilág.
fáradt voltam, de 22 éves szingliként nem ülhetek itthon, mit gondolnak a szomszédok.
a miccsek között zavarodottan kapirgáltam, a Tomival való találka helyére igyekezve nyomultam a tömegben, és már előre megundorodtam a miccsek között zavarodottan kapirgáló balfasz tömegtől, aki csak jön szembe. miami beachen azért ez mégis más.

megismerkedtem jópár emberrel. Dudus elég érdekes fazon, kicsit Pályi Péterre, vagy inkább részeg Szókratészre emlékeztető stilusban nyomja, Gabi egy helyes pesti csaj, a szó legpesticsajosabb és legjobb értelmében, Tomi ismét megcsókolta az Jóisten lábát. Tekla, akivel Tomi szintén megcsókolta a Jóisten másik lábát, nos nem is tudom milyen. leginkább egy édes-savanykás málnafagyihoz tudnám hasonlitani. csapzott barnásfekete haja és édeskés szemei vannak, már ha lehet ilyet mondani. elsőre lázadó tizedikes nirvana rajongónak néztem, majd kiderült az eszme. azt hiszem, a lány kicsit őrültnek nézett, illetve azóta még tettem rá egy pár lapáttal, de szépen sorban. szóval, próbáltam visszafogni magam hogy nehogy úgy járjak mint a múltkor Timivel, hogy azt se tudta, hogy tömje be a számat.
igen, azt hiszem ez egy sarkallatos pont volt. Teklával egész érdekes dolgokról beszéltünk, mint Berlin vagy a Chicane. végighallgatott, ezúton is köszi és bocsi a hetedik körmondatért, hiányzott egy hölgy társasága, vagy az entellektüell izé, fasztudja. majd táncoltunk, és hirtelen megvilágosodtam: rájöttem, hogy ritka érdekes nőre akadtam.